Napsugárzási jellemzők Magyarországon
Egy adott földrajzi helyen a felhőzet gyakoriságát, a derült és borult napok számát, valamint a földfelszínen mérhető napsugárzást sok éves méréseken alapuló meteorológiai adatsorok adják meg. Magyarország az északi mérsékelt övben, az északi szélesség 45,8° és 48,6° között található.
A statisztikák szerint a napsütéses órák száma Magyarországon megközelítőleg évi 2100 óra, a vízszintes felületre érkező napsugárzás éves hőmennyisége ~1280 tájolású és 45°-os dőlésszögű felületé pedig ~1370 kWh/m2. Magyarország egyes területei között a napsugárzás szempontjából nincsenek nagyon jelentős eltérések. A legnaposabb rész az ország középső, déli része, a legkevesebb a napsütés az északi és nyugati részen. A legnagyobb eltérés az egyes országrészek között 8% körüli.
2. ábra Vízszintes felületre érkező napsugárzás mennyisége Magyarországon
A napsugárzás - mint minden időjárási adat - meglehetősen szeszélyes, hiszen azt, hogy egy adott napon mekkora lesz a napsugárzás, nem lehet előre pontosan kiszámítani.
A 3. és 4. ábra a 2011. évi napsugárzás eloszlását ábrázolja déli tájolású és 45°-os dőlésszögű felületen mérve.
3. ábra 2011. évi napsugárzási értékek, napi bontásban
4. ábra 2011. évi napsugárzási értékek, havi bontásban
A felső ábrán – ahol az adatok napi bontásban szerepelnek – jól látható a szeszélyes jelleg, a borult és a derült napok véletlenszerű váltakozása. Ebből az ábrából maximum annyi állapítható meg, hogy nyáron a napsütés értékek magasabbak, mint a téli félévben, és a derült napok gyakorisága is magasabb. Az alsó ábrából viszont – ahol a sugárzási adatok 30 napos átlagértékkel szerepelnek – már lényegesen több információ kiolvasható. Meghatározható pl. az egyes időszakok átlagos napsugárzási szintje, ami a mértezések kiindulási adata lehet. Magyarországon az egyes évszakokban a következő napi sugárzásjövedelem értékekkel lehet számolni: télen 1800 kWh/m2, tavasszal 4600 kWh/m2, nyáron 5500 kWh/m2, ősszel pedig 3300 kWh/m2. Leolvasható az ábrából az is, hogy az éves napsugárzás kb. kétharmada a nyári félévben érkezik, és a téli félévre csak egyharmados rész marad. Ez persze az épületgépészek számára meglehetősen rossz hír, hiszen nekünk éppen télen kellene több energia. A napsugárzás eloszlásán azonban változtatni nem tudunk, ezért nem tehetünk mást, mint hogy korrektül vesszük számításba a napsugárzási adatokat, és azzal számolunk, ami reálisan elérhető.
Persze a fenti adatok egyelőre csak a napsugárzásra vonatkoznak. Azt, hogy ebből napkollektorokkal, illetve a napelemekkel mekkora részarányt tudunk hasznosítani, nem tárgya jelen tanulmánynak.