Napsugárzási jellemzők Magyarországon

Egy adott földrajzi helyen a felhőzet gyakoriságát, a derült és borult napok számát, valamint a földfelszínen mérhető napsugárzást sok éves méréseken alapuló meteorológiai adatsorok adják meg. Magyarország az északi mérsékelt övben, az északi szélesség 45,8° és 48,6° között található.

A statisztikák szerint a napsütéses órák száma Magyarországon megközelítőleg évi 2100 óra, a vízszintes felületre érkező napsugárzás éves hőmennyisége ~1280 tájolású és 45°-os dőlésszögű felületé pedig ~1370 kWh/m2. Magyarország egyes területei között a napsugárzás szempontjából nincsenek nagyon jelentős eltérések. A legnaposabb rész az ország középső, déli része, a legkevesebb a napsütés az északi és nyugati részen. A legnagyobb eltérés az egyes országrészek között 8% körüli.

 

Vízszintes felületre érkező napsugárzás mennyisége Magyarországon

 

2. ábra Vízszintes felületre érkező napsugárzás mennyisége Magyarországon

 

 

A napsugárzás - mint minden időjárási adat - meglehetősen szeszélyes, hiszen azt, hogy egy adott napon mekkora lesz a napsugárzás, nem lehet előre pontosan kiszámítani.

A 3. és 4. ábra a 2011. évi napsugárzás eloszlását ábrázolja déli tájolású és 45°-os dőlésszögű felületen mérve.

 

2011. évi napsugárzási értékek, napi bontásban

3. ábra 2011. évi napsugárzási értékek, napi bontásban

 

2011. évi napsugárzási értékek, havi bontásban

4. ábra 2011. évi napsugárzási értékek, havi bontásban

 

A felső ábrán – ahol az adatok napi bontásban szerepelnek – jól látható a szeszélyes jelleg, a borult és a derült napok véletlenszerű váltakozása. Ebből az ábrából maximum annyi állapítható meg, hogy nyáron a napsütés értékek magasabbak, mint a téli félévben, és a derült napok gyakorisága is magasabb. Az alsó ábrából viszont – ahol a sugárzási adatok 30 napos átlagértékkel szerepelnek – már lényegesen több információ kiolvasható. Meghatározható pl. az egyes időszakok átlagos napsugárzási szintje, ami a mértezések kiindulási adata lehet. Magyarországon az egyes évszakokban a következő napi sugárzásjövedelem értékekkel lehet számolni: télen 1800 kWh/m2, tavasszal 4600 kWh/m2, nyáron 5500 kWh/m2, ősszel pedig 3300 kWh/m2. Leolvasható az ábrából az is, hogy az éves napsugárzás kb. kétharmada a nyári félévben érkezik, és a téli félévre csak egyharmados rész marad. Ez persze az épületgépészek számára meglehetősen rossz hír, hiszen nekünk éppen télen kellene több energia. A napsugárzás eloszlásán azonban változtatni nem tudunk, ezért nem tehetünk mást, mint hogy korrektül vesszük számításba a napsugárzási adatokat, és azzal számolunk, ami reálisan elérhető.

Persze a fenti adatok egyelőre csak a napsugárzásra vonatkoznak. Azt, hogy ebből napkollektorokkal, illetve a napelemekkel mekkora részarányt tudunk hasznosítani, nem tárgya jelen tanulmánynak.